Koncertek

Az itáliai barokk remekei 

korhű, szcenírozott előadások barokk gesztikával

Koncertsorozatunk gerincét a már életében is rendkívüli népszerűségnek örvendő Händel művei és az itáliai barokk kantáták adják. Előadásaink különlegessége, hogy az énekelt szöveg mondanivalóját és az érzelmek kifejezését az énekesek kifinomult kéz- és testmozgása, gesztusai (gesztikája) teszik hangsúlyosabbá, így különösen expresszív színpadi produkcióknak lehetünk tanúi. A koncertek korabeli és felemelő hangulatáról a korhű, díszes öltözetek, a barokk zene és az autentikus mozgássorok összhangja gondoskodik.

Az itáliai barokk remekei #3


2024.10.25. 19:00  Petőfi Irodalmi Múzeum 

2024.10.26. 19:00  Petőfi Irodalmi Múzeum 


Műsor:

F. Geminiani: d-moll triószonáta, Op. 1, No. 2 

G. F. Handel: Notte placida e cheta  

G. F. Handel: g-moll triószonáta, Op. 2, No. 5 

G. F. Handel: "La Lucretia" 


"La Virtuosissima" - e névvel illették a 18. századi Itáliában a legkimagaslóbb énekesnőket, akik a legvirtuózabb darabokat is könnyedséggel és jó ízléssel énekelték, mellyel egyszerre inspirálták a zeneszerzőket, és vívták ki a közönség csodálatát. Koncertünkön őket idézi fel Kalafszky Adriána, Handel két kiváló, szólóénekre írt kantátájának korhű előadásával.


Az 1707-08 körül írt Notte placida e cheta az éjszaka, az álom és a szerelmi merengés magával ragadó interpretációja, míg az ugyanezekben az években készült La Lucretia rendkívüli drámaisággal mutatja be a címszereplő belső zűrzavarát, aki a legenda szerint - miután megerőszakolja őt Róma utolsó királyának fia - önkezével vetett véget életének.


Handel világi kantátái a közelmúltig kevéssé ismert zenei repertoárt képviselnek. A mintegy 100 különálló mű többségét néhány év alatt, magánelőadásra írta a szerző énekhangra, continuóra és bizonyos esetekben egy vagy két obligát hangszerre. Ezek a művek alkotják olaszországi éveinek legnagyobb hagyatékát.


Jegyvásárlás október 25.: http://bit.ly/3TxNMAb  

Jegyvásárlás október 26.: https://bit.ly/3ZLvakn

Előadók és közreműködők: 

Kalafszky Adriána  - szoprán, barokk gesztika

Paulik László - hegedű

Revóczky Ottília - hegedű 

Maróth Bálint - cselló

Szokos Augustin - csembaló, művészeti vezető

Zeke Edit - jelmez

Makláry Mariann - paróka, smink  


Az itáliai barokk remekei című korhű, szcenírozott előadás megvalósítása szakmai program létrejöttét a 2024. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

Az itáliai barokk remekei #4

2024.11.10. 19:00  Gödöllői Királyi Kastély 


Műsor:

Francesco Geminiani: h-moll Concerto grosso (Op. 4, No. 2)

Szokos Augustin: e-moll Concerto grosso

G. F. Handel: d-moll Concerto grosso (op. 6, No. 10)

George Frideric Handel: "Ero e Leandro" (HWV 150) 


Szenvedélyek vihara

Előadásunk középpontjában Handel Héró és Leandrosz című, 1707-ben írt olasz nyelvű kantátája áll. A Héró és Leandrosz szerelmét elbeszélő görög mítosz a tiltott szenvedélyről és annak végzetes következményeiről szól. A kantáta kettőjük történetének végső, tragikus pillanatait jeleníti meg: miután Héró meglátja szerelme vízbefúlt testét a parton, a kétségbeeséstől, a fájdalomtól és a dühtől fokozatosan jut el a belenyugvásig, majd a hideg elszántságig, hogy kövesse szerelme sorsát, és a halálban újra egyesüljön Leandrosszal.

A mű Hérót hús-vér nőként ábrázolja, érzelmi rezdüléseire, öngyilkosságig vezető útjának lelki folyamataira koncentrál. A kantáta szövegében rejlő szélsőséges érzelmeknek megfelelően Handel hasonlóan végletes zenei megoldásokkal ábrázolja a szerelmének elvesztésébe beleőrülő nő lelkiállapotait.

Az olasz kantáták előadói apparátusa mindig az adott eseményhez, a közönség létszámához és az előadás helyszínéhez igazodott. Helyszínválasztásunkkal mi is igyekszünk megidézni az előadott művek korabeli előadásainak hangulatát, megteremtve az előadók és a nézőközönség közti különleges intimitást. A korhű hangszeres játék és a díszes jelmezek mellett előadásunkban fontos szerepet kap az éneket kísérő barokk gesztika, ami elsősorban a szereplő jellemét és a szituációt közvetíti. A szereplőben kavargó gondolatokat és érzéseket az énekes a test- és fejtartásával, arckifejezésével, testmozgásával és kézmozdulatok segítségével fejezi ki.

Az est további különlegessége, hogy a kantáta előtt elhangzó hangszeres darabok egyikét Szokos Augustin, az együttes vezetője komponálta, ezáltal életre keltve a 18. századi gyakorlatot, mely szerint a zenész egyszersmind zeneszerző is volt, a zenekar karmestere pedig gyakran maga, a komponista. 


Jegyvásárlás: https://bit.ly/3YfBK17

Előadók és közreműködők: 

Kalafszky Adriána  - ének, barokk gesztika

Budapest Bach Consort

Szokos Augustin - csembaló, művészeti vezető

Lövei Dávid - jelmez

Makláry Mariann - paróka, smink